Klió 2001/2.
10. évfolyam
1998-ban és 1999-ben jelent meg az a kétkötetes szlovák krónika, amely a maga műfajában az első ilyenfajta nagyszabású vállalkozás Szlovákiában. Egykötetes, tematikus krónikák kiadása előzte meg azt az elhatározást, hogy ne csupán a világ, a föld, a XX. század, a film és hasonlók krónikái jelenjenek meg szlovákul, hanem a szlovákok krónikája is. Ezért a Szlovák Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének vezető kutatói úgy döntöttek, hogy elkészítik a művet, de az egész munkát átfogó és megszervező Dušan Kováč bevallása szerint olyan sok anyag gyűlt össze, hogy két kötetre is futotta belőle. A terjedelmében és súlyában hatalmas kiadvány olyan nagy tömegű ismeret- és képanyagot halmozott fel és tár az olvasók elé, hogy az eredmény elsősorban kézikönyvként használható, tehát nem olyanfajta könyv, amelyet egyhuzamban elolvashatunk.
Fényes, nehéz papíron, nagyon igényes kivitelezésben, esztétikailag is szép két kötetet tarthat a kezében az, akinek ehhez szerencséje van. Kétszer hatszáz oldalon rendkívül gazdag képanyaggal, az ilyenfajta krónikákhoz híven hatalmas ismeretanyagot kapunk. A szerkesztők-összeállítók bevallása szerint olyan tudományos ismeretanyagot tartalmaz, amellyel a téma népszerűsítését tűzték ki célul. Ez a krónika a többi, hasonló kiadványhoz képest nem csak abban más, hogy kétkötetes, hanem abban is, hogy szlovák történészek eredeti műve.
Az anyag válogatása a szerkesztők szerint nem volt könnyű feladat, de arra törekedtek, hogy minden ismeretet, ami a szlovákok történetében fontos és alapvető, ez a két kötet tartalmazzon. A könyv készítői arról szeretnék az olvasót meggyőzni, hogy Szlovákia és a szlovákok gazdag történelemmel rendelkező ország és nemzet, hogy a szlovák múlt az európai civilizáció természetes része. Ezért a köteteket a következő alapinformációkkal látták el.
Az alapvető történelmi eseményeket időrendben tekinti át; cikkeket és szócikkeket tartalmaz az eseményekről, személyiségekről és tényekről; áttekintő és általános jellegű tanulmányokat az egyes korszakokról; műalkotások reprodukcióinak, illusztrációknak, térképeknek színes és fekete-fehér, gazdagon válogatott tárházát vonultatja fel; külön mellékletben mutatja be Szlovákia történetileg fontos megyéit és megyeközpontjait; azon állami egységek uralkodóinak áttekintését adja, amely egységeknek Szlovákia része volt; bőséges bibliográfiát közöl a szlovák történelemről.
A kronologikus elrendezésű, tudományos népszerűsítő feldolgozás a történeti tényekre és gazdag illusztrációs anyagra épül, és ezeket nagy mennyiségű, a legkülönfélébb műfajú érdekes kiegészítések kísérik. A belső felépítést tekintve a különféle korszakokat áttekintő bevezetőkkel indítják. Az első kötetet, amely a kezdetektől a XIX. század végéig tartalmazza az eseményeket, a következő áttekintő bevezetőkkel látták el: Szlovákia geológiai fejlődése; az ember története a kőkorszakban kezdődik; az első történelmi etnikumok Szlovákia területén; Szlovákia a kora középkor idején (IX–X. század); Szlovákia az érett és a késő középkor idején (XIII. század–1526); Szlovákia két világ határán (XVI–XVII. század); Új idők küszöbén (1711–1780); A modern nemzet és a polgári társadalom kialakulása (1780–1867); A szlovák társadalom a dualizmus korában (1867–1914). Az áttekintő bevezetők után következnek a korszakokat időrendbe és szakaszokra osztott kalendáriumok. A kalendáriumok között találhatók a különféle cikkek az eseményekről, a tematikus áttekintések és a kiegészítő szövegek. Az 1526-os év környezetére vonatkozóan például kiemeli a nevezetes évet, és cikket közöl az 1526-os bányászfelkelésről, ami mellé egy rozsnyói színes metszetet közöl arról, hogyan festették meg a bányászati munkálatokat abban az időben, valamint egy XX. századi fényképet arról, hogyan néz ki Besztercebánya történelmi magja, és külön szócikkben ismerteti, hogyan és miből épült fel a város várfala. A mohácsi csatáról egy színes metszet kíséretében leíró cikket prezentál, mellé az akkori magyar király és török szultán színes portréját helyezi, és a mohácsi csatáról a törökök szemével festett képet is bemutat. Itt közli Lajos király sírba tételének magyar festményét is. Az 1526-os év környezetében cikkben ismerteti a polgárháborút, Habsburg Ferdinánd és Zápolya János képével kísérve, majd kiegészítő szócikkben mutatja be a Habsburgok és Zápolya harcát és a Magyar Kamarát. Leíró-ismertető cikkben (színes metszettel) kapunk képet arról, milyen a legrégebbi térkép a régi Magyarországról (amelyet szlovákul Uhorskonak neveznek), és e térkép keletkezésének, fellelhetőségének körülményeit is megismerhetjük. Ugyanilyen cikkben ismerkedhetünk meg azzal, hogy mi volt a Lőcse és Késmárk közötti háború, a városok harca. Krónikarészletekkel színesíti a képet, mégpedig arról, hogyan leveleztek egymással az uralkodók, és hogyan irtották a törökök az ország lakosságát. A szövegek között az elmaradhatatlan színes illusztrációk térképeket, török fegyvereket, a késmárki várról készített rajzot, korabeli szimbólumokat és a lőcsei városháza bejárati kapuját mutatják.
Az 1526-os évre vonatkozó fenti kis leírásból, amely a vaskos kötetekből (kétszer hatszáz oldal) mindössze öt lapot ismertetett, talán fogalmat alkothatunk arról, hogy milyen nagy terjedelmű és gazdagon illusztrált kiadványról van szó. Időrendben előre haladva mind az illusztrációk, mind a korszakok leírásai egyre gazdagabbak és aprólékosabbak lesznek, amit igazol az is, hogy a XX. századot már egy egész külön kötet, a krónika második kötete ismerteti. Az illusztrációk között ritkán látott és ritkán látható képek, festmények, részletek fedezhetők fel.
A szlovák nemzeti fejlődésre vonatkozó részletek, cikkek, képek, illusztrációk és eseményleírások mennyisége a dolog természetéből és logikájából fakadóan az első kötet harmadik harmadától, a XIX. századtól kezdődően növekszik meg. Azt, hogy mennyi téma kap helyet a két kötetben, nem érdemes felsorolni, hiszen a jó krónikához illően minden kis és nagy kérdés, jelentős és kevésbé jelentős nemzetközi, magyar és szlovák esemény helyet kap a kötetekben.
A magyar olvasó számára furcsa jelenség a két kötet írásmódja. Az ezeréves együttélésből adódó közös történelmünk alakjainak, helységeinek, jelenségeinek neve szlovák átírásban olykor furcsa, olykor komikus, olykor bosszantó formákat kap. A szlovák helyesírás 1991-es szabályai szerint ugyanis mindent, ami e közös történelem alá besorolható, szlovák helyesírás (főként a kiejtés) szerint át kell írni. Ezen az alapon szerepel a kötetekben pl. Batthyány neve Bat'áň-ként, Rákóczi neve Rákoci-ként Palugyay neve Palud'ai-ként, Mocsáry neve Močári-ként és így tovább.
Még egy olyan jelenségre hívjuk fel az olvasók figyelmét, amely akkor bukkan fel problémaként, ha magyar olvasó érdeklődik a szlovák történetírás és történelemértelmezés iránt. Ez alapvetően arra az évezredre vonatkozik, amelyben a szlovákok közös államalakulatban éltek a magyarokkal. A szlovák történetírás ugyanis minden korszakot, kort, évszázadot tekintve Szlovákiának nevezi azokat a területeket, amelyeken szlovákok laktak, függetlenül attól, hogy Szlovákia a nemzetközi jogot, az államjogot és közjogot tekintve is legkorábban csak 1918-ban jött létre. Éppen ezért az a kötet, amely a Szlovákia krónikája nevet viseli, Szlovákiáról beszél az 1918-at megelőző minden korszakra vonatkozóan. Ezt a „szóhasználatot" szlovák történészek azzal szokták indokolni, hogy ezzel egyszerűsítik le annak a bonyolult helyzetnek a kifejezését, hogy a szlovákok történelméről elmélkedve a szlovákok lakta területek történelmét tartják szem előtt.
A második kötet, amely a XX. század szlovák történéseinek krónikája, az 1999-es közvetlen elnökválasztás eseményeit is magában foglalja. Felépítése ugyanaz, mint az első köteté, de kalendáriuma szinte napról napra követi a század eseményeit. Az illusztrációk túlnyomó többsége értelemszerűen már a fénykép. A képek között jóval kevesebb a képzőművészeti alkotás, és az előző kötethez képest gazdagabb a kulturális, művészeti események bemutatásában. Az irodalom eseményei, és a szlovák irodalom fejlődésének szakaszai jelentős helyet foglalnak el a második kötet lapjain. A gazdasági helyzetről szóló beszámolók nagy számban kapnak helyet a huszadik századi szlovák események között, és nem marad el a szlovák sport részletes ismertetése sem. A második kötetben például az 1945 és 1948 között végrehajtott szlovák–magyar lakosságcsere és a magyar kisebbség helyzete, a hontalanság évei helyet kapnak, bár a krónikához híven nem túlságosan részletesen. Helyet kap a bevezető áttekintésben és több, az eseményekről írott cikkben is, ami azért örvendetes, mert ezeket az eseményeket a korábbi időszak történetírása, összefoglaló, és különösen a tudományos ismeretterjesztő művek általában meg sem említették, vagy csak szűkszavúan, néhány mondatban írtak róluk. A kétkötetes krónikának különösen a második kötete olyan tabutémákat is feldolgoz, amelyeket addig alapvetően csak a történész társadalom szűk körei ismertek. A második kötet végén ismertetik Csehszlovákia minden formájában kinevezett és megválasztott köztársasági elnökeit, kormányait és képviselőtestületeit. Mindkét kötet a benne foglalt korszakokra vonatkozó válogatott történeti irodalmi bibliográfiát és névmutatót is tartalmaz. Szlovákia krónikájának két kötete olyan kézikönyv, amely arról is képet ad, hogyan látják a szlovák történészek a szlovák-magyar közös múlt eseményeit, és hogyan mutatják be azokat az évszázadokat, amelyekről sem szlovák szempontból nem kapcsolhatók le a magyar események, sem magyar szempontból nem hagyható figyelmen kívül az, hogy a történelmi Magyarország a szlovákokkal együtt haladt a XX. század felé. Sőt, a XX. század folyamán sorra jelen voltak a szlovák–magyar viszony problémás kérdései, amelyeket a kötetek olyan értelmezésben ismertetnek (és elsősorban eseményeket ismertetnek), ahogyan az objektivitásra törekvő szlovák szakemberek ezeket láttatni akarják. Ezért a két kötetet haszonnal forgathatják mindazok, akik szlovákul tudnak, és arra kíváncsiak, hogy mit tudnak saját magukról és a közös történelmünkről a szlovák szakemberek.
Kronika Slovenska l. Od najstarších čias do konca 19. storočia (Szlovákia krónikája l. A legrégebbi időktől a 19. század végéig). Fortuna Print and Adox, Bratislava, 1998. 616 o.
Kronika Slovenska 2. Slovensko v dvadsiatom storočí (Szlovákia krónikája 2. Szlovákia a huszadik században). Fortuna Print and Adox, Bratislava, 1999. 607 o.
Hamberger Judit